МАЖАР ҚҰЖАТТАРЫНДАҒЫ ТАЛТОСТАР КҮРЕСІ
Кілт сөздер:
Талтос, бұқа, күрес, шаман, түр құбылтуАңдатпа
Дәстүрлі түркі наным-сенімдерімен және/немесе шаманизммен байланысты әдебиеттерде, түр құбылту, жануардың бейнесіне ауысу, Фин-угор және Еуразиялық шаманизмде маңызды құбылыс ретінде алдымызға шығады. Түр құбылту, шаманизмге қатысты көптеген аңыздар мен естеліктерде кездесетін өте кең таралған мотив түрі, сонымен қатар, әлемнің көптеген аймақтарында пішіннің өзгеруі немесе метаморфоз деп аталады. Бұл құбылыстар әлемдік сипатты көрсеткендігі секілді, ұлттық сипаттағы қасиеттерге де ие. Түрік-Алтай шаманизміндегі бұл құбылыс түр құбылту жүздеген жылдар бойы түріктермен бірге өмір сүрген мажарлардың ежелгі діни сенімдерінде Талтос деп аталатын тұлғалар шеңберіндегі сенім мәдениеті төңірегінде көрінеді. Бұл зерттеуде фольклорлық жазбаларда орын алған Мажар жадыгөй алқасының құжаттары және Талтостың жауынгерлік мотивтері, негізінен бұқа немесе от түрінде қарастырылды. Мақсатымыз мажарлық Талтос бейнесі мен Еуразия-түрік шамандығын салыстыра отырып, арасындағы байланысын анықтау болды.
Әдебиеттер тізімі
Fodor I. Hungarian Cultural History: The Early Periods // A Cultural History of Hungary: From the Beginnings to the Eighteenth Century / ed. Kosa L. Budapest: Corvina Books, 1999. s. 9–42.
Hajdu P. Finno-Ugrian Languages and Peoples. London: Deutsch, 1975.
Kristó G. Magyarország története 895-1301. Budapest: Osiris Kiadó, 1998.
Molnár E. A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig. Budapest: Szikra Könyvkiadó, 1949.
Diószegi V. A honfoglaló magyarság hitvilágának történeti rétegei. A világfa // Népi kultúra – Népi társadalom. 1969. № 2–3.
Moravcsik G. Constantine Porphyrogenitus de Administrando Imperio. Dumbarton Oaks Center for Byzantine Studies, 1967.
Györffy I. Nagykunsági krónika. Budapest: Turul, 1941.
Szűcs S. A régi Sárrét világa. Budapest: Fekete Sas Kiadó, 1992.
Arık D. Anadolu ve Çuvaş Türklerinde Kurtla İlgili İnanış ve Uygulamalar // İdil Ural Araştırmaları Dergisi. 2021. Vol. 3, № 2. s. 111–133.
Diószegi V. A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Budpest: Akadémiai Kiadó, 1998.
Pócs É. A magyar mitológia és Európa // Honfoglalás és Néprajz / ed. Kovács L., Paládı-Kovács A. Budapest: Balassi Kiadó, 1997. s. 309–322.
Szűcs S. Időért viaskodó táltosok // Ethnographia. 1951. Vol. 62. s. 403–409.
Hoppál M. Mítosz és emlékezet. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2014.
Diószegi V. A viaskodó táltosbika és a sámán állatalakú életlelke // Ethnographia. 1952. Vol. 63. s. 308–357.
Róheim G. A táltos // Magyar Nyelvőr. 1926. Vol. 55. s. 35–42, 70–77.
Pócs É. Magyar táltos és a honfoglalás kori samanizmus. Kérdések és feltevések // Ethnographia. 2017. Vol. 128. s. 1–46.
Szamota I., Zolnai G. Magyar oklevél-szótár. Budapest, 1902.
Pais D. A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975.
The Illuminated Chronicle: Chronicle of the Deeds of the Hungarians from the Fourteenthcentury / ed. Bak J., Veszpémi L. Budapest; New York: CEU Press, 2018.
Haan L. Békés vármegye hajdana: Oklevéltári rész. Pest: Lauffer Vilmos Tulajdona, 1870. Vol. 2.
Balogh I. Egy bűbájos per 1715-ből // Néprajzi Közlemények. 1958. Vol. 1–2, № 3. s. 313–319.
Bessenyei J. A Magyarországi Boszorkányság Forrásai I. Budapest: Balassi Kiadó, 1997.
Komáromy A. Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1910.
Lehoczky T. Beregmegyei boszorkány-perek // Hazánk, Történelmi Közlöny. 1887. Vol. 7. s. 296–306.
Diószegi V. A pogány Magyarok Hitvilága. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967.
Luby M. Táltosokról és lidércekről (Babonás történetek I-V.) // Ethnographia. 1928. № 39. s. 117–119.
Bayat F. Ana Hatlarıyla Türk Şamanlığı. İstanbul: Ötüken Neşriyat, 2019.
Direnkova N.P. Altay ve Teleüt Türklerinde Şamanizm / trans. Bağcı A. Ankara: Türk Kültür Araştırma Enstitüsü, 2014.
Lehoczky T. Beregvármegye monográfiája. Ungvár: Pollacsek Miksa, 1881. Vol. 2.
Luby M. Bábalelte babona. Budapest: Szerző Kıadása, 1936.
Kálmány L. Összeférhetetlen Tátosainkról // Ethnographia. 1917. s. 260–266.
Kodolányi J. A táltos a magyar néphagyományban // Ethnographia. 1945. Vol. 56. s. 31–37.
Solymossy S. A magyar ősi hitvilág. A táltos. // Magyarság Néprajza IV. A Magyarság szellemi néprajza / ed. Viski K. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1937. Vol. 4. s. 340–382.
Eliade M. Shamanism : archaic techniques of ecstasy. Princeton: Princeton University Press, 1974.
Karcsay G. Népismei Adalékok // Új Magyar Muzeum. 1851. Vol. 2. s. 495–503.
Ipolyi A. Magyar mythologia. Budapest: Zajti F., 1854.
Pócs É. Shamanism or Witchcraft? The Táltos Before the Tribunals // Witchcraft and Demonology in Hungary and Transylvania / ed. Klaniczay G., Pócs É. Cham: Palgrave Macmillan, 2017. s. 221–290.
Bodgál F. Egy miskolci “tátos” 1741-ben // Néprajzi Közlemények. 1960. Vol. 5, № 3–4.
Szűcs S. Táltosok és boszorkányok a Nagy-Sárréten // Ethnographia. 1936. Vol. 47. s. 39—48.
Szilágyi L. Hajdúnánási Népnyelvi Szövegek // A Magyar Népnyelv. 1941. № III. s. 353–357.
Ilona P.M. Sárrétudvari hiedelmek // Néprajzi Közlemények / ed. Takács L. 1967. Vol. 12, № 1–2. s. 23–225.
Ferenczi I. A táltos és a garabonciás képzete a jugoszláviai magyaroknál // Ethnographia. 1974. Vol. 85. s. 262–275.
Luby M. Babonás történetek // Ethnographia. 1927. № 38. S. 206–208.
Demény I.S. Bika képében viaskodó táltosok a régi Kínában // Honismeret. 1993. Vol. 21, № 4. S. 66–70.
Schram F. Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970. Vol. 1.
Bayat F. Türk Şaman Metinleri Efsaneler ve Memoratlar. Ankara: Ötüken Neşriyat, 2019. 300 s.
Schram F. Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983. Vol. 3.
Korda İ. Tájszók // Magyar Nyelvőr. 1886. № 15.
İnan A. Altay Şamanlığına Ait Materyaller // Makaleler ve İncelemeler. Ankara: Türk Tarih Kurumu, 2020. Vol. 1. S. 404–453.
Sagalayev A.M. et al. Güney Sibirya Türklerinin Geleneksel Dünya Görüşleri / trans. Ergun M. Kömen Yayınları, 2013. Vol. 2 İnsan ve Toplum.
İnan A. Yakut Şamanizmindeki İjä Kııl // Makaleler ve İncelemeler. Ankara: Türk Tarih Kurumu, 2020. Vol. 1. s. 458–461.
