МОХАЧ ШАЙҚАСЫ ҚАРСАҢЫНДА ЕУРОПАДАҒЫ ОСМАНЛЫЛАРҒА ҚАРСЫ КОАЛИЦИЯ ІЗДЕНІСТЕРІ ЖӘНЕ МАЖАРСТАН
Кілт сөздер:
Османлы, Габсбург, Мажар корольдігі, Англия, Франция, Венеция, Виндзор келісіміАңдатпа
Мажарстан Корольдігінің Еуропадағы Мохачқа дейінгі орны мен саяси қабілетілігі, Османлы-Мажарстан байланыстарын орнатуда үлкен маңызға ие болды. Осылайша Будин әкімшілігінің Еуропа дипломатиясында алатын орны мен Диван-ы Хумаюнға қарсы саяси қатынасын сақтауға тырысқанын нақты айтуға болады. Бұл зерттеуде Мажарстанның сыртқы саясатына тікелей әсер ететін оқиғалар ескерілген, 1521–1922 жылдар кезеңі негізге алынған. Осылайша Мажарстанды жаулап алуға әрекет еткен Османлы жорықшылары бастапқы шабуылды белгіледі. Еуропадағы күштердің тепе-теңдігін бұзып, Мажарстан корольдігіне нұқсан келтіріп, іс-әрекеттер нәтижесінде Родосты жаулап алды. Аталған процесте Мажарстанның дағдарыс барысын қарастыру мақсат етілмегендіктен, елдің ішкі саяси және экономикалық жағдайлары қарастырылмады. Соңында Батыс Еуропа монархтарының Мажар королдігіне қатысты саяси және әскери тұрғыдан көзқарасы қарастырылады. Сондай-ақ, көп салалы қарым-қатынастардың күрделі сипатымен қатар, Мажарстан Еуропаның батысынан алыс болғандықтан оның жалқылығын көрсету басты назарда болды.
Шын мәнінде, Сұлтан Сүлейманның жаулап алу әрекеттеріне дейін Мажарстанның сыртқы саясатындағы негізгі себеп Османлы қаупі деп айтуға болмайды. Мажар корольдері түркілерден төнген қауіпке қарамастан, Зигмонд, Матьяс, Ягеллон әулеті Еуропалық саясатта бақылаушы ғана емес, жол көрсетуші де болды. Мажар корольдігінің ыдырау кезеңінде қарастырылып отырған саяси қатынастардың сипаты көрсетіліп, тиісті көлемде талдау жасалды.
Әдебиеттер тізімі
Kubinyi, András, “A Szávaszentdemeter-Nagyolaszi Győzelem 1523-ban”. Hadtörténelmi Közlemények. C. 25. S. 2. 1978, s. 194-202.
Magyar Országos Levéltár, Q szekció: Diplomatikai Levéltár (Gyűjteményekből [P és R Szekcióból és Állagtalan Fondok]), Q 23, LVI, fol. 587, 621.
Kiss, Lajos, “Nándorfehérvár Bukása”. Hadtörténelmi Közlemények. C. 2. S. 1. 1889, s. 389-440.
C. Tóth, Norbert, “Egy Legenda Nyomában: Szapolyai és Ecsedi Bátor István Viszonya 1526 Előtt”. Századok. C. 146. S. 2. 2012, s. 443-463.
Politikatörténeti Források Bátori István Első Helytartóságához (1522-1523). Közzétette: C. Tóth Norbert. Budapest: Magyar Országos Levéltár Kiadványai, 2010.
Fodor, Pál, Magyarország és A Török Hódítás. Budapest: Argumentum Kiadó, 1991.
Setton, Kenneth M., The Papacy and the Levant (1204-1571). The Sixteenth Century. Philadelphia: American Philosophical Society, 1984.
British Library, Cotton MS Galba B. VIII, fol. 227.
C. Tóth, Norbert, “Szapolyai János Erdélyi Vajda 1522. Évi Havasalföldi Hadjáratai: Havasalföld Korlátozott Függetlenségének Biztosítása”. Hadtörténelmi Közlemények. C. 125. S. 4. 2012, s. 987-1014.
A Szapolyai Család Oklevéltára I. Levelek és Oklevelek (1458-1526). (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak). Közreadja: Neumann Tibor. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2012.
1504-1566. Memoria Rerum. A Magyarországi Legutóbbi László Király Fiának Legutóbbi Lajos Királynak Születése Óta Esett Dolgok Emlékezete (Verancsics-Évkönyv). Szerkesztette: Bessenyei József. Budapest: Magyar Helikon, 1981.
Kupelwieser, Leopold, Die Kämpfe Ungarns mit den Osmanen bis zur Schlacht bei Mohács, 1526. Wien-Leipzig: Wilhelm Braumüller, 1899.
Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény, No: 271232, 276081.
E. Kovács, Péter, “Ferdinánd Főherceg és Magyarország (1521-1526)”. Történelmi Szemle. C. 45. S. 1-2. 2003, s. 25-44.
Haus-, Hof- und Staatsarchiv des Österreichischen Staatsarchivs, Große Korrespondenz, 25 A, fol. 46, 47.
Kubinyi, András, “A Magyar Állam Belpolitikai Helyzete Mohács Előtt”. Mohács. Tanulmányok. Szerkesztette: Rúzsás Lajos-Szakály Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986, s. 59-101.
Artner, Edgár, “Magyarország és Az Apostoli Szentszék Viszonya A Mohácsi Vészt Megelőző Években, 1521-1526”. Mohácsi Emlékkönyv, 1526. Szerkesztette: Lukinich Imre. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1926, s. 63-124.
Szakaly, Ferenc, “The Hungarian-Croatian Border Defense System and Its Collapse”. From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Medieval and Early Modern Hungary. Edited: Janos M. Bak-Bela Kiraly. New York: Brooklyn College, 1982, s. 141-158.
Pálosfalvi, Tamás, Nikápolytól Mohácsig 1396-1526. Budapest: Zrínyi Kiadó, 2005.
Fraknói, Vilmos, Magyarország A Mohácsi Vész Előtt, A Pápai Követek Jelentései Alapján. Budapest: Szent István Társulat, 1884.
A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának Oklevél-Másolatai. I. Füzet. A Mohácsi Vész Előtti Okiratok Kivonatai. Ismertette: Óváry Lipót. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága, 1890.
Nemes, Gábor, “VII. Kelemen Pápa Magyar Vonatkozású Brévéi (1523-1526): Adatok A Magyar Királyság és A Szentszék Kapcsolataihoz”. Magyarország és A Római Szentszék. (Források és Távlatok). Tanulmányok Erdő Bíboros Tiszteletére. Szerkesztette: Tusor Péter. Budapest-Róma: Magyar Tudományos Akadémia-Pázmány Péter Katolikus Egyetem-Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport, 2012, s. 51-69.
Letters and Papers Foreign and Domestic of the Reign of Henry VIII. Volume: III. Part: 2. Edited: John Sherren Brewer. London: Her Majesty’s Stationery Office, 1867.
Calendar of Letters, Despatches and State Papers relating to the Negotiations between England and Spain preserved in the Archives of Simancas and elsewhere. Volume: II. Edited: Gustav Adolf Bergenroth. London: Longmans, Green, Reader & Dyer, 1866.
British Library, Cotton MS Vitellius B. IV, fol. 48, 52, 58, 60, 62, 75.
The National Archives, Public Record Office, State Papers, 1/20 fol. 41.
Jászay, Magda, Velence és Magyarország. Egy Szomszédság Küzdelmes Története. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1990.
British Library, Cotton MS Galba B. VII, fol. 19, 291, 298.
British Library, Cotton MS Nero B. VII, fol. 40.
British Library, Cotton MS Vespasian C. II, fol. 2.
Calendar to the English Affairs, existing in the Archives and Collections of Venice and in other Libraries of Northern Italy. Volume: II. Edited: Rawdon Brown. London: Stationery Office, 1864.
Haus-, Hof- und Staatsarchiv des Österreichischen Staatsarchivs, England Korrespondenz, 312, fol. 2.
Mattingly, Garrett, “An Early Nonaggression Pact”. Journal of Modern History. C. 10. S. 1. 1938, s. 1-30.
Gwyn, Peter, “Wolsey’s Foreign Policy: The Conferences at Calais and Bruges Reconsidered”. The Historical Journal. C. 23. S. 4. 1980 s. 755-772.
B. Szabó, János, Mohácsi Csata. Budapest: Corvina Kiadó, 2006.
British Library, Cotton MS Vitellius B. XX, fol. 269.
Magyar Országos Levéltár, Q szekció: Diplomatikai Levéltár (Gyűjteményekből [P és R Szekcióból és Állagtalan Fondok]), Q 24, LVI, fol. 399.
Creighton, Mandell, Cardinal Wolsey. London: Macmillan And Co., 1898.
British Library, Add MS Yelverton C. XLIII, fol. 391-392.
