THE TÁLTOS STRUGGLE IN HUNGARIAN DOCUMENTS
77 98
Keywords:
Táltos, Bull, Struggle, Shaman, MetamorphosisAbstract
Taking an animal form, which is called “don değiştirme (metamorphosis) in Turkish Traditional Turkish believes and/or Shamanism also appears as an important phenomenon in Fin-Ugric and Eurasian shamanism. “Don değiştirme” covers a special place in many places around the world under the name of shape-shifting or metamorphosis as well as it is a very common belief seen in many legends and narrations related to Shamanism. These phenomena contain national features as well as universal ones. This phenomenon, which is called “don değiştirme” in Turk – Altay Shamanism, has also appeared in the traditional religion of Hungarians who had lived together with Turks for centuries. In this study, the motif of Táltos struggles which has taken place in forms of mostly bulls or flames, that appears in witch trials and folkloric records will be analysed, and some examples of those records will be presented. The aim of this study is to form a connection point for comparisons between Hungarian Táltos and Eurasian-Turkish Shamanism.
References
Fodor I. Hungarian Cultural History: The Early Periods // A Cultural History of Hungary: From the Beginnings to the Eighteenth Century / ed. Kosa L. Budapest: Corvina Books, 1999. s. 9–42.
Hajdu P. Finno-Ugrian Languages and Peoples. London: Deutsch, 1975.
Kristó G. Magyarország története 895-1301. Budapest: Osiris Kiadó, 1998.
Molnár E. A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig. Budapest: Szikra Könyvkiadó, 1949.
Diószegi V. A honfoglaló magyarság hitvilágának történeti rétegei. A világfa // Népi kultúra – Népi társadalom. 1969. № 2–3.
Moravcsik G. Constantine Porphyrogenitus de Administrando Imperio. Dumbarton Oaks Center for Byzantine Studies, 1967.
Györffy I. Nagykunsági krónika. Budapest: Turul, 1941.
Szűcs S. A régi Sárrét világa. Budapest: Fekete Sas Kiadó, 1992.
Arık D. Anadolu ve Çuvaş Türklerinde Kurtla İlgili İnanış ve Uygulamalar // İdil Ural Araştırmaları Dergisi. 2021. Vol. 3, № 2. s. 111–133.
Diószegi V. A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Budpest: Akadémiai Kiadó, 1998.
Pócs É. A magyar mitológia és Európa // Honfoglalás és Néprajz / ed. Kovács L., Paládı-Kovács A. Budapest: Balassi Kiadó, 1997. s. 309–322.
Szűcs S. Időért viaskodó táltosok // Ethnographia. 1951. Vol. 62. s. 403–409.
Hoppál M. Mítosz és emlékezet. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2014.
Diószegi V. A viaskodó táltosbika és a sámán állatalakú életlelke // Ethnographia. 1952. Vol. 63. s. 308–357.
Róheim G. A táltos // Magyar Nyelvőr. 1926. Vol. 55. s. 35–42, 70–77.
Pócs É. Magyar táltos és a honfoglalás kori samanizmus. Kérdések és feltevések // Ethnographia. 2017. Vol. 128. s. 1–46.
Szamota I., Zolnai G. Magyar oklevél-szótár. Budapest, 1902.
Pais D. A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975.
The Illuminated Chronicle: Chronicle of the Deeds of the Hungarians from the Fourteenthcentury / ed. Bak J., Veszpémi L. Budapest; New York: CEU Press, 2018.
Haan L. Békés vármegye hajdana: Oklevéltári rész. Pest: Lauffer Vilmos Tulajdona, 1870. Vol. 2.
Balogh I. Egy bűbájos per 1715-ből // Néprajzi Közlemények. 1958. Vol. 1–2, № 3. s. 313–319.
Bessenyei J. A Magyarországi Boszorkányság Forrásai I. Budapest: Balassi Kiadó, 1997.
Komáromy A. Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1910.
Lehoczky T. Beregmegyei boszorkány-perek // Hazánk, Történelmi Közlöny. 1887. Vol. 7. s. 296–306.
Diószegi V. A pogány Magyarok Hitvilága. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967.
Luby M. Táltosokról és lidércekről (Babonás történetek I-V.) // Ethnographia. 1928. № 39. s. 117–119.
Bayat F. Ana Hatlarıyla Türk Şamanlığı. İstanbul: Ötüken Neşriyat, 2019.
Direnkova N.P. Altay ve Teleüt Türklerinde Şamanizm / trans. Bağcı A. Ankara: Türk Kültür Araştırma Enstitüsü, 2014.
Lehoczky T. Beregvármegye monográfiája. Ungvár: Pollacsek Miksa, 1881. Vol. 2.
Luby M. Bábalelte babona. Budapest: Szerző Kıadása, 1936.
Kálmány L. Összeférhetetlen Tátosainkról // Ethnographia. 1917. s. 260–266.
Kodolányi J. A táltos a magyar néphagyományban // Ethnographia. 1945. Vol. 56. s. 31–37.
Solymossy S. A magyar ősi hitvilág. A táltos. // Magyarság Néprajza IV. A Magyarság szellemi néprajza / ed. Viski K. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1937. Vol. 4. s. 340–382.
Eliade M. Shamanism : archaic techniques of ecstasy. Princeton: Princeton University Press, 1974.
Karcsay G. Népismei Adalékok // Új Magyar Muzeum. 1851. Vol. 2. s. 495–503.
Ipolyi A. Magyar mythologia. Budapest: Zajti F., 1854.
Pócs É. Shamanism or Witchcraft? The Táltos Before the Tribunals // Witchcraft and Demonology in Hungary and Transylvania / ed. Klaniczay G., Pócs É. Cham: Palgrave Macmillan, 2017. s. 221–290.
Bodgál F. Egy miskolci “tátos” 1741-ben // Néprajzi Közlemények. 1960. Vol. 5, № 3–4.
Szűcs S. Táltosok és boszorkányok a Nagy-Sárréten // Ethnographia. 1936. Vol. 47. s. 39—48.
Szilágyi L. Hajdúnánási Népnyelvi Szövegek // A Magyar Népnyelv. 1941. № III. s. 353–357.
Ilona P.M. Sárrétudvari hiedelmek // Néprajzi Közlemények / ed. Takács L. 1967. Vol. 12, № 1–2. s. 23–225.
Ferenczi I. A táltos és a garabonciás képzete a jugoszláviai magyaroknál // Ethnographia. 1974. Vol. 85. s. 262–275.
Luby M. Babonás történetek // Ethnographia. 1927. № 38. S. 206–208.
Demény I.S. Bika képében viaskodó táltosok a régi Kínában // Honismeret. 1993. Vol. 21, № 4. S. 66–70.
Schram F. Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970. Vol. 1.
Bayat F. Türk Şaman Metinleri Efsaneler ve Memoratlar. Ankara: Ötüken Neşriyat, 2019. 300 s.
Schram F. Magyarországi boszorkányperek, 1529-1768. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983. Vol. 3.
Korda İ. Tájszók // Magyar Nyelvőr. 1886. № 15.
İnan A. Altay Şamanlığına Ait Materyaller // Makaleler ve İncelemeler. Ankara: Türk Tarih Kurumu, 2020. Vol. 1. S. 404–453.
Sagalayev A.M. et al. Güney Sibirya Türklerinin Geleneksel Dünya Görüşleri / trans. Ergun M. Kömen Yayınları, 2013. Vol. 2 İnsan ve Toplum.
İnan A. Yakut Şamanizmindeki İjä Kııl // Makaleler ve İncelemeler. Ankara: Türk Tarih Kurumu, 2020. Vol. 1. s. 458–461.
